Hétköznapok

Éreztétek már úgy, hogy csak 5 perc csöndre vágytok, csak leülni egy kicsit és relaxálni???? Hát általában ez az, ami az au pair-eknek nem adatik meg...legalábbis aki reggel 6:30-tól délután 4-ig  egy 1 és 2,5 évessel van annak tuti nem....

A legszebb az egészben, hogy ők még alszanak délután...na de igen ám.....az egyik már 11-kor elszunyókál egy falattal a szájában  az etetőszékben, míg a másik csak 2 környékén hajlandó beülni a babakocsiba vagy fél óra imádkozás után, hogy na most aztán tényleg jó lenne már..... (meg egy kisebb fülsüketítő hisztivel fűszerezve).....és persze akkor a másik már vidáman nézeget, vagy éppen ordít, mert mi az már, h most kelt fel és nem mászkálhat arra amerre akar, hanem egy hülye babakocsiban kell ülni???:D szóval a szabadidőnek így lőttek:D

Bár egyszer már sikerült összehozni, h mindketten az álommanókat kergessék 10 perc különbséggel:) és akkor volt egy olyan másfél órám:D:D:D felbecsülhetetlen!!!!! Persze kaptam az alkalmon, hogy nem a kedvesebbnél kedvesebb gyerekmeséket kell nézni (Dora, Diego, Angelina, The Little Marmaid........), és egy jégkrém kíséretében befészkeltem magam a kanapéra:), gyors filmválasztás..mindegy, hogy mi az csak ne a fenti mesék legyenek!:) aztán persze mire a végéhez értem a filmnek, a gyerekek felébredtek...:S így az utolsó 10 percet majd valamikor....

Azt tudtátok, hogy ha a gyerek a szabad levegőn alszik el akkor nem szabad vele visszamenni a házba mert a környezetváltozástól felébred????? Na persze gyereke válogatja...és szerencsémre a nagyobbikat nem zavarja, ha bejövünk:D...na de a kicsit...:S Így ha elmegyünk sétálni, akkor kb 1-1,5 órán keresztül sétálok...ami nem rossz...legalább mozog az ember+megismeri a környéket:), viszont ha lenne elintézni valóm a gépen, akkor azt nem tudnám megcsinálni:(

Hétvégén rossz volt a lift..és csak hétfő este csinálták meg...én meg nem vagyok hajlandó egy ikerbabakocsit lecipelni két emeletet, plusza a két gyereket...szóval becsüccsentünk a járműbe és ki a folyosóra szaladgálni, meg versenyezni:) vittem magammal egy nagyon hasznos kis kütyüt, ami eső hangot ad, és elaltatja a gyerkőcöket:D:D:D fél óra fel-alá, és körbe-körbe után álomba szenderültek, így vissza küzdöttem a kocsit a lakásba (ami halál pontosan olyan széles, mint a bejárati ajtó), és bevarázsoltam a gyerekeket az ágyikóba::D
Aztán nekiálltam egy kicsit spanyolozni, mert az első órán kiderült, hogy én vagyok az egyetlen, aki még nem tanult soha sem:D azért szerencsére nem voltam olyan nagyon szörnyű:D és tök jó tetszik:) Vannak más au pair lányok is..bár az összes német...a fene tudja, h szerencse, vagy szerencsétlenség:P, de szerencsére nagyon kedvesek!!!! Csak persze mindenki  valahol máshol lakik...ez van...

Már igazán jó lenne, ha végre valaki normális emberrel is összeakadnék a környéken...szeretek sétálni, meg ilyenek, de mindig egyedül azért nem olyan felemelő érzés...persze feltalálom magam, azzal nincs gond...csak azért a társaság mégis jól jönne...

Lényeg a lényeg, hogy most már kezdem átérezni szegény anyukám helyzetét, amikor 3-an 3 fele szaladtunk, üvöltöttünk, visítottunk.....meg mikor a 4. emeletről leért  velünk a játszótérre (lift nem volt) és közöltem, hogy akkor én most bepisiltem ( a váltó nadrág meg fent maradt.....) hmmmmm egy élmény..az egyszer tuti:)
Minden elismerésem Anyu!!!
Lehet, hogy már írtam...de az tuti, hogy max 2 gyerekem lesz, ha egyszer oda kerülök:D Ők még szépen eljátszanak...persze mindenből 2 lesz, nehogy veszekedés legyen, ja és ugyan olyan színű:P
Tudtátok, hogy akkor is egy világ dől össze, ha nem egyforma virágos tányérod van a tesóval???? És ha a szívószálad nem narancssárga, hanem citromsárga??? Pfff.... falra tudnék néha mászni:)